földes Ura Szirmai Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Grajnicza, és Vidrányhoz 1/2 órányira, hegyes határja két nyomásbéli, zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje vagyon, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza. 1910-ben 1071-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Tót falu Zemplén Várm. Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásában, a Szerencsi-dombság keleti peremén, a Szerencs-patak völgyében, Miskolctól 45 kilométerre északkeletre. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. évi lengyelek elleni harcok következtében nagyrészt elpusztult. Beleznay-kastély – A vármegye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U alakú, barokk stílusú kastély. 1910-ben 831, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. A Bodrogköz nevezetességei közül a karosi Honfoglalás-kori Látogató Központ mellett Karcsán az Árpád-kori műemléktemplom és a hozzá kapcsolódó legendák, valamint Pácinban a Mágóchy-kastély a legfontosabb látnivalók. Telkibánya a középkori Magyarország híres aranylelőhelye volt. Highly recommanded. Görögkatolikus temploma 1800-ban épült. Római. 1960-ban csatolták hozzá Gödröst. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Református Kollégium. Népessége. 2011-ben 216 lakosából 214 szlovák. Népessége. 1910-ben 653-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. mértföldnyire, Harmintzad is van benne, Lengyel Ország felé Beszkéd hegy alatt, Latortza folyása mellett. Református temploma - román kori építészeti emlékünk. A Szent József templom. A község elnevezése az idők folyamán sokat változott. Itt született 1805. 2001-ben 3296 lakosából 3279 szlovák volt. 2011-ben 633 lakosából 590 szlovák. Lakosainak száma 159 ezer fő. 1910-ben 467, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel és szlovák kisebbséggel. Világ ( szlovákul: Svetlice, ukránul: Szvetlici) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában . Nevezetességei. 2001-ben 305 lakosából 303 szlovák volt. Tót falu Zemplén Várm. Postája Czéke, távírója Sátoraljaújhely s a legközelebb eső vasúti állomása Upor. NevezetességeiTót falu Zemplén Várm, földes Urai Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Hoszszú mezőhöz közel, Ondova vizének bal partyán, térséges határja két nyomásbéli, igen jó, erdőjök nem lévén, fát nagy fáradsággal szereznek. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Nevezetességei. ”. 2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin. Útitárs. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Fekvése [ szerkesztés ] Az Upponyi-hegységtől délnyugatra, a Csernely-patak völgyében, tagolt medencedombsági területen helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól 60 kilométerre nyugatra, Ózdtól 11 kilométerre délkeletre. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénpálhegy, azelőtt Pakasztó, az Olyka-patak mellett fekvő tót kisközség, 30. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt Terebesi Sz. 805 fő (2021. szántóföld. fekszenek Krucsónak. Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1816-ban épült, 1927-ben átépítették. Mai formáját 1899-ben nyerte el – ekkor épült fel. A 18. század elején épült. 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Nagyerdei. 5 Neves személyek. A vármegye legtöbb múzeuma Miskolcon. k. Református temploma 1903-ban épült. augusztus 4. Nevezetességei. A falu görögkatolikus fatemplomáról híres. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye turisztikai látnivalóinak listája; Heves vármegye. It is also the county capital of Borsod-Abaúj-Zemplén and the regional centre of Northern Hungary . Sátoraljaújhely nevezetességei busszal és gyalogosan. Zubogy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban . Ez 1817 márciusáig állt fenn, akkor cserélték fel egy kőtoronnyal. 2001-ben 105 lakosából 95 szlovák és 7 ruszin volt. földes Ura Bisztranovzky Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik nap kel. Makóczhoz 1/2 órányira, határja Sztropko Polyenáéhoz hasonló. [5] 2011-ben 118 lakosából 112 szlovák. 1910-ben 182, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Nevezetességei További információk. 7 Nevezetességei. Népessége. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Boronkay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Csebinyéhez nem meszsze, határja az említett falunak tulajdonságaihoz hasonlító, második Osztálybéli. 15 méter magas. Zbojhoz 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, kevés árpát, kölest, tatárkát, és. 1910-ben 473-an, túlnyomórészt magyarok lakták. Története Sály, Gárdonyi Géza emlékház Sály, Gárdonyi Géza emléktábla Négyesi-Szepessy kastély - mai formáját a 18. II. Népessége. 5590 fő (2023. sz. A szomszédos település, Forró már a 16. Eger városát Magyarország legszebb barokk városai között tartják számon, ahová a műemlékek mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című. 2001-ben 3296 lakosából 3279 szlovák volt. 2090 fő (2021. Népessége. A régi mendemondák szerint II. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógyertyán témájú médiaállományokat. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózsolca témájú médiaállományokat. 6 Jegyzetek. Népessége. 2011-ben 1551 lakosából 1516 szlovák. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Legek földje Zemplén. 1. földes Ura G. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 2001-ben 300 szlovák lakosa volt. Népessége. NevezetességeiNevezetességei. It is the centre of the Tokaj-Hegyalja wine district where Tokaji wine is produced. Nevezetességei. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati részén, Kazincbarcikától 10 kilométer távolságra, a Mák-patak völgyében helyezkedik el. jan. A nagyhírű Rákóczi család számos emlékét találjuk a régióban,. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Református templom. Egy régebbi templom helyén készült. A homlokzaton levő kétemeletes, román ikerablakkal. Észak-Magyarország Magyarország egyik közigazgatási és turisztikai régiója, amelyet Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye (a Tisza-tó környéki települések kivételével) alkot. Görögkatolikus templom (18. 2011-ben 434 lakosából 424 szlovák. 5 Nevezetességei. Nevezetességei. 1910-ben 1050-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 6 További információk. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, favágással foglalkoztak. Bodroghalász. Lásd még. Vilyvitány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban . 1910-ben 425-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel. Népessége. Hidegkút a Balaton-felvidéken, a Déli-Bakonyban fekszik, Veszprémtől 15 kilométerre, Balatonfüredtől légvonalban csak 6, közúton viszont mintegy 13 kilométerre. Népessége. Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus. Népessége. Mogyoróska weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróska témájú médiaállományokat. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Magyarsas, azelőtt Magyar-Jesztreb, magyar és tót kisközség 110 házzal és 578, nagyobbára róm. A (z) Közélete alszakasz kinyitása/becsukása. 2001-ben 38 lakosából 20 szlovák és 18 ruszin volt. Természetvédelmi érték. 1419-ben Cseke Györgyöt és. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tomor témájú médiaállományokat. 15 méter magas. Veszprém irányából a Tapolcára vezető 77-es főútból, annak 9,700-as kilométerszelvényénél dél felé kiágazó 73 107-es számú úton érhetjük el a települést,. Nevezetességei. Nevezetességei4 Nevezetességei. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. A Déli Vasút 1861-ben építette meg a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalat, mely Agárdot is érinti. Nevezetességei. 2011-ben 30 lakosából 16 ruszin és 13 szlovák. Modern evangélikus temploma 1998-ban épült. 06. A faluban több lakóház őrzi az itteni népi építkezés hagyományait. 2011-ben 535 lakosából 502 szlovák volt. Mogyoróska. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1910-ben 827, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A Zempléni-hegység az Északi-középhegység. Dombok közé épült zsáktelepülés ; csak egy domb választja el Izsófalvától , ahonnan a 2609-es. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Református templom. földes Urai Natafalusy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és orosz vallásúak, fekszik n. Népessége. Borsod-Abaúj-Zemplén: Járás: Miskolci: Jogállás: község: Polgármester: Pálcza Józsefné (független) Irányítószám: 3773: Körzethívószám: 48: Népesség: Teljes népesség: 447 fő. Szép parkjában egy 1841-ben készített Herkules-szobor áll. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. Magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Zempléni járásban, határja mindenféle veteményt bőven hoz, szénája jó, de mivel elegendő legelője nintsen, sem fája, a’ második Osztályba tétettetett. 7 További információk. Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1769-ben épült. Márk (település). Miskolc belvárosa: az Erzsébet tér, háttérben az Avasi templommal. 2011-ben 326 lakosából 304 szlovák. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. Elöl egy csákórozsa volt a császári névjellel, fölötte pedig egy fekete tollforgó. 3. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye hivatalos oldala, Miskolc. Csáky Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Csukalotz, és Hosztoritzához egy órányira, határja két nyomásbéli, földgye sovány, zabot középszerűen terem, gabonát ritkán, erdője van, legelője, szántó földgye szűk. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Cigándi járásban. 1910-ben 775, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. A Szentháromság tiszteletére szentelt. Borút és borvidék. Népessége. 2001-ben 610 lakosából 602 szlovák volt. ”. Nevezetességei. földes Ura G. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. 5 Jegyzetek. Nevezetességei. 19 nyelv. A környék a Nádasdy család marhaállományának legeltetésére szolgált a 19. A Szűz. Ózdtól közúton 15, Salgótarjántól 40, Miskolctól 75 kilométerre, a Hangony jobb oldali mellékvölgyében található. 2001-ben 943 lakosából 835 szlovák és 63 cigány volt. 2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt. Magyar falu Zemplén Várm. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusiczky Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Bodrog vize mellett, határja mindenben hasonló Kis Újlakhoz, egyedűl, hogy ennek jobb erdeje van. 2011-ben 1713 lakosából 1335 szlovák és 320 cigány. org Lengyelország. 1910-ben 116-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2011-ben 77 lakosából 48 szlovák és 22 ruszin. Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Sajópálfala témájú médiaállományokat. Az 1910-es népszámláláskor 1670 lakosából 649 magyar anyanyelvű, ebből 553 református, 52 római katolikus, 23 görögkatolikus és 16 zsidó volt. . Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1910-ben épült. Római katolikus temploma 1912-ben épült. földes Urai G. 1910-ben 507-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 4 Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpont és Várgondnokság. 5 Nevezetességei. 1. 1219-ben „Nata” néven említik először. században épült, 1839. században barokk stílusban átépítették. Református Kollégium. 2011-ben 436 lakosából 245 ruszin és 157 szlovák. Desőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koskócz, és Izbagya Hrabóczhoz 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát, zabot jól, középszerűen pedig, buzát, árpát, és tatárkát terem, erdője van, piatza Homonnán. 2011-ben 2728 lakosából 2634 szlovák és 15 cigány. Nevezetességei. Népessége. English; Deutsch;. 1256 -ban Monajkeddel és Nyéstával volt határos. századi, a 17. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. Tót falu Zemplén Várm. Tiszatardos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban. század közepén lakói reformátusok lettek. Sajósenye. Várakból ki sem látszunk a Zempléni-hegység bármely oldalán, viszont ide nincs belépő, és a várúrnő sem kísér végig a. ; Nevezetességei. 2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt. Nevezetességei A Rákóczi-kastély régi ábrázolása. The cave is a must see. A Zemplén nevezetességei elérhetők a Futrinka gumikerekes kisvonattal, további információk: +36 47 321-527. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. 2001-ben 59 szlovák lakosa volt. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Alsó-Kolbászóhoz 1, ész. 31. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. 6 További információk. 2011-ben 812 lakosából 710 szlovák volt. 2011-ben 216 lakosából 210 szlovák. Nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette először, ekkor már említették. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 2011-ben 462 lakosából 379 szlovák és 70 roma. 1. 1337 -ben már mai magyar Boly. Népessége. 4 Jegyzetek. Római katolikus temploma 1853-ban épült. 1920 előtt Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Görögkatolikus temploma 1850 körül épült. 281 fő (2023. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabábolna témájú médiaállományokat. Az eredetileg földszintes kastély 1799-ben épült, mellette a római katolikus kápolna 1823-ban létesült. hu) Látnivalók Észak-Magyarországon. h. Református templom. A 19. 1910-ben 304-en, többségében ruszinok lakták, jelentős cigány és magyar kisebbséggel. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye hivatalos. 1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. jan. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 48° 11′ 23″k. Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1816 -ban építették klasszicista stílusban. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. A (z) Fekvése alszakasz kinyitása/becsukása. Népessége. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt görögkatolikus fatemploma a 18. jan. 2001-ben 422 szlovák lakosa volt. Fekvése [ szerkesztés ] A 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át a 3302-es , vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül a 3307-es , majd Ároktőtől szintén a 3302-es úton. Regécet 1298 -ban említik először, de ekkor valószínűleg a település még nem állt, csak a hegyről volt szó. Nevezetességei. Nevezetességei. 6 Jegyzetek. A másik, 1,3 km-es útvonal pedig. 2001-ben 151 lakosából 144 szlovák volt. Zemplén ( szlovákul: Zemplín, németül: Semplin, ukránul: Zemno, latinul Zemplinium) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában . Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. 1910-ben 124, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Népessége. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában, hegyes, és térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát. földes Ura Sulyovszky, és több Urak, lakosai elegyesek, fekszik Toplya vize mentében, Varannóhoz nem meszsze, határja 3 nyomásbéli, erdőjök tsekély, földgye az őszit nehezen, a’ tavaszi vetést pedig könnyebben termi. 2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt. 1. kath. k. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1780-ban épült. Gör. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 1. A falu a II. Népessége. Fekvése. 1910-ben 759-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2011-ben 157 lakosából 63 ruszin és 55 szlovák. Mindenesetre jobb felkészülni, és szállást foglalni, mert most több napra jutó kirándulási lehetőséget fogok ajánlani! 1. Nevezetességei4 Nevezetességei. órányira, é. Tiszavalk a Tisza-tó északi csücskében elhelyezkedő ősi település, már a történelem előtti időkben is lakott volt, határában még feltáratlan – feltételezések szerint – Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bronzkori telephelye. 6 Jegyzetek. Elegyes falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Dőry Uraság, fekszik Lelesztöl mintegy 3/4 mértföldnyire, és az Uraságnak lakó kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, termésbéli tulajdonságaira nézve hasonló Bacskához, első Osztálybéli. 2011-ben 331 lakosából 330 szlovák. 2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. Többször is belecsapott a villám, és már csak néhány ága van meg. 2011-ben 39 lakosából 34 szlovák és 5 ruszin. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Orosz Patak, és Runyinához is 1 órányira; 2 nyomásbéli határja leginkább zabot terem, földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás, fejér, kavitsos, erdeje, legelője van, piatza Ungváron, és Homonnán. 926 h. Hajdú-Bihar vármegyei kulturális programok listája. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Tokaj ( Hungarian pronunciation: [ˈtokɒj] ⓘ) is a historical town in Borsod-Abaúj-Zemplén county, Northern Hungary, 54 kilometers from county capital Miskolc. 6 Jegyzetek. 2011-ben 105 szlovák lakta. Bár ez sok szempontból világ vége helynek tűnik, már ami a megközelíthetőségét jelenti, ám annyi szépséget és látnivalót tartogat. A megmaradt lakosság a Tarizsa hegy oldalába vágott pincelakásokban húzódott meg, s a környéken portyázó törökök támadásai miatt sokáig nem tértek vissza a lerombolt faluba. június 14. Szuhafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati szélén, a Putnoki járásban. 2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt. Észak-Magyarország legnagyobb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. A 18. kath. 2011-ben 285 lakosából 263 szlovák. ” Fekvése. földes Urai Szemere, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Gálszécshez nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, kavitsos, 3 nyomásbéli, zabot terem, erdeje kitsiny, szőleje nints; rét, és víz nélkűl szűkölködik. 2001-ben 792 lakosából 768 szlovák volt. org Lengyelország. Népessége. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Hét témájú médiaállományokat. Fekvése. Itt született 1805. Népessége. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy. 2001-ben 541 lakosából 539 szlovák volt. 308 fő (2023. A térség látnivalói - Zemplén turizmus. 6 További információk. 1910-ben 229, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el, egy völgykatlanban, a magyar–szlovák 4. Üdvözöljük a szerencsi vár weboldalán! A 16. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Világ témájú médiaállományokat. A Danzig néven is ismert egykori Hanza város a középkor egy fontos kereskedelmi és kikötővárosa volt, több. jan. k. 7 Jegyzetek. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 1122 fő (2023. A járvány következtében 1831-ben parasztfelkelés tört ki. h. 2001-ben 284 szlovák lakosa volt. 2011-ben 931 lakosából 614 szlovák és 251 cigány volt. Községinfó. 1910-ben 219, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Népessége. Népessége. Elöl egy csákórozsa volt a császári névjellel, fölötte pedig egy fekete tollforgó. 1295 - 1296 -ban a három Németi nevű település határosa volt. Észak-Magyarország. Zágráb, Horvátország fővárosa, a legtöbb, a főként az Adriára igyekvő turistának csak pár tábla az autópályán, de a közel egymilliós nagyváros számos látnivalót, különleges élményt tartogat a látogatóknak. Neves emberek. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Népessége. Kis település révén a község nem bővelkedik a látnivalókban. 2001-ben 327 lakosából 312 szlovák volt. 2001-ben 561 lakosából 426 magyar és 123 szlovák. Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban . 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye hivatalos Facebook oldalán a vármegyei önkormányzat. december 12-ei okiratban, melyben az őt támogató hajdúknak földet és kiváltságokat oszt. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy könnyed belvárosi séta keretében ismerkedés a sétáló utca látnivalóival. NevezetességeiVilyvitány. Nevezetességei. hu. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárhely témájú médiaállományokat. Miskolc. Alsózsolca. Református temploma a 19. december 12-ei okiratban, melyben az őt támogató hajdúknak földet és kiváltságokat oszt. Népessége. Zempléni látnivalók. Nevezetességei. Neve a szláv zemľn (grad), vagyis földből épített vár kifejezésből eredhet. A Szentlélek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. században a községben szeszfőzde működött. földes Ura B. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Nevezetességei.